Folyamatos vitatéma a helyes kialakítás és a körültekintő kivitelezés. Megrendelők álltalában leggyakrabban feltett kérdéseit próbáltam megválaszolni. Mivel a nedvesedés okozta épületkárok jelentős problémát okoznak, sokszor drénezést ajánlanak feleslegesen, néha nem alkalmazzák pedig ez lenne a jó megoldás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
1. Épületeknedvességvédelmérőláltalában
1.1. Az épületeket érő nedvességhatásokról röviden 1.1.1. Csapadék, csapóeső, felverődő eső
Eső, hó, eső+szél, fal melletti felületről visszacsapódó vízcseppek
1.1.2. Torlaszvíz (lejtős terep)
Talajba beszivárgott eső a talaj felső rétegeiben lejtésirányban szivárog. A keresztbe állított épületszerkezeteknél fel tud torlódni, víznyomást eredményezve.
1.1.3. Talajvíz, belvíz (sík terep)
Talajvíz a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő, egybefüggő víztömeget nevezzük. A talajvíz szintje mindig kritikus kérdés az épületek létesítésénél, fenntartásánál, hiszen a talajvízbe benyúló szerkezetekre ható felhajtóerő és oldalnyomás is keletkezik.
Amennyiben a talajvízszint a felszín fölé emelkedik, úgy belvízről beszélünk.
1.1.4. Talajnedvesség
A talajszemcsék felületén megtapadó vízcseppek. Nem egybefüggő víztömeg, nem keletkezik víznyomás. Fő mozgatórugója a hajszálcsövesség, aminek a mértékét a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete befolyásolja. NEM kizárólag függőleges irányban mozgatja a vizet!!
1.1.5. Talajpára
Talajszemcsék közti hézagokban lévő vízgőz. A talajban lévő épületszerkezetek talajjal érintkező felületén kicsapódik, innentől kezdve ugyanúgy hat a szerkezetre, mint a talajnedvesség. A talajpára vándorlásának fő mozgatórugója a relatív páratartalom.
Általánosan elmondható, hogy mindig van a talajban (Magyarországon legalábbis) és alapesetben kipárolog a talajból. Vízszigetelés nélkül épült épületeknél ezt fontos észben tartani.
1.2. A vízszigetelések fajtáiról röviden
1.2.1. Sík terepen, víznyomás esetén: talajvíz elleni szigetelés
1.2.2. Sík terepen, víznyomás hiányában: talajnedvesség elleni szigetelés
1.2.3. Lejtős terepen (rétegvíz, torlaszvíz):
● talajvíz elleni szigetelés
● talajnedvesség elleni szigetelés + szivárgó rendszer
1.3. Vályogházak nedvesség-védelmi eszközei
1.3.1. Kinyúló eresz
1.3.2. Fagyálló lábazat
1.3.3. Épület körüli terep lejtések kialakítása, karbantartása
1.3.4. Alap melletti kavics szellőző dréncső nélkül
1.3.5. Járda
1.3.6. Drénezés, a felszín alatti szivárgó vizek gyűjtése és elvezetése
Drénezésnek azt a talajban lévő szivárgó rendszert nevezzük, mely a réteg-, illetve torlaszvizeket hivatott elvezetni. Ennek elsődleges célja, hogy az időszakosan megjelenő csapadék ne torlódjon fel, mivel az az épület szerkezeteire ható víznyomást eredményezne. A víznyomás a szerkezetekre fizikai erővel is hat (pl. pincefalakra ható oldalnyomásként megjelenik, amire a szerkezetet statikailag méretezni kellene), illetve a nyomás hatására jelentős vízmennyiség többlet hatolhat a szerkezetbe. Szivárgó rendszerről beszélünk, hiszen ez nem egy darab cső vagy felületszivárgó, hanem egy három elemből kialakított, összetett rendszer. Ez a három elem pedig: a gyűjtő (felület), az elvezetés (cső) és a szikkasztó (gödör/kút). Mindhárom elem fontos szerepet játszik és megfelelő kialakításuk kritikus fontosságú a rendszer működésének biztosításához. (lsd. 5. fejezet)
1.3.7. Belső padozat
Vízszigetelés nélkül épült vályogházak esetén nem szabad párazáró padlót készíteni, vagy ha mégis, akkor a fal tövében meg kell oldani a talajpára kiszellőzését (néhány cm-es rés, kavics vagy murva kitöltéssel, bármilyen kiszellőzést engedő)
1.3.8. Talajvíz süllyesztése?
2. Szivárgórendszertigénylőhelyzetek
2.1. A drénezés indokoltsága
● lejtős terepen álló épület esetében
● megváltozott terepviszonyok esetén
● domboldalba épített, részben talajban lévő épület esetén
● falnak támaszkodó földpart esetén
● tereplépcső, támfal esetén
● sík terepen, alapozással, de vízszigetelés nélkül épült házak esetén a csatlakozó talaj és következésképpen a fal nedvességtartalmának csökkentése érdekében, illetve a szélsőséges időjárási események* során fellépő hatások megelőzése érdekében. *klímaváltozás következtében gyakoribbá vált
2.2. A drénezés létesíthetőségének feltételei
● alapozás megléte (alap nélküli falak esetén a fal aljától 45° szögön belül ne legyen, “eltartott” szivárgó, vagyis nem a fal tövében)
● hozzáférhetőség
● helyigény: oldalhatáron (jellemzően északi) álló épület esetén szomszédos telken 1 méter szélességben jogszerűen ki lehet alakítani, csak helyre is kell állítani
● belvízzel sújtott, illetve árterületen épült vályogházak esetében NEM szabad
drénezést kialakítani (mert odavezeti a vizet)
1 eresz 2 szegély 3 kiszellőző és tisztító nyílás 4 lezáró elem 5 tégla burkolat lejtésbe fektetve 6 talaj 7 dombornyomott lemez 8 alap 9 visszatöltött kavics 10 geotefxtília 11 dréncső
3. Drénrendszerhelyeskialakítása