Keresés
  • Martin Takács

Vályogház drénezése


Folyamatos vitatéma a helyes kialakítás és a körültekintő kivitelezés. Megrendelők álltalában leggyakrabban feltett kérdéseit próbáltam megválaszolni. Mivel a nedvesedés okozta épületkárok jelentős problémát okoznak, sokszor drénezést ajánlanak feleslegesen, néha nem alkalmazzák pedig ez lenne a jó megoldás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!
1. Épületeknedvességvédelmérőláltalában 1.1. Az épületeket érő nedvességhatásokról röviden 1.1.1. Csapadék, csapóeső, felverődő eső Eső, hó, eső+szél, fal melletti felületről visszacsapódó vízcseppek 1.1.2. Torlaszvíz (lejtős terep) Talajba beszivárgott eső a talaj felső rétegeiben lejtésirányban szivárog. A keresztbe állított épületszerkezeteknél fel tud torlódni, víznyomást eredményezve. 1.1.3. Talajvíz, belvíz (sík terep) Talajvíz a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő, egybefüggő víztömeget nevezzük. A talajvíz szintje mindig kritikus kérdés az épületek létesítésénél, fenntartásánál, hiszen a talajvízbe benyúló szerkezetekre ható felhajtóerő és oldalnyomás is keletkezik. Amennyiben a talajvízszint a felszín fölé emelkedik, úgy belvízről beszélünk. 1.1.4. Talajnedvesség A talajszemcsék felületén megtapadó vízcseppek. Nem egybefüggő víztömeg, nem keletkezik víznyomás. Fő mozgatórugója a hajszálcsövesség, aminek a mértékét a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete befolyásolja. NEM kizárólag függőleges irányban mozgatja a vizet!!
1.1.5. Talajpára Talajszemcsék közti hézagokban lévő vízgőz. A talajban lévő épületszerkezetek talajjal érintkező felületén kicsapódik, innentől kezdve ugyanúgy hat a szerkezetre, mint a talajnedvesség. A talajpára vándorlásának fő mozgatórugója a relatív páratartalom. Általánosan elmondható, hogy mindig van a talajban (Magyarországon legalábbis) és alapesetben kipárolog a talajból. Vízszigetelés nélkül épült épületeknél ezt fontos észben tartani. 1.2. A vízszigetelések fajtáiról röviden
1.2.1. Sík terepen, víznyomás esetén: talajvíz elleni szigetelés
1.2.2. Sík terepen, víznyomás hiányában: talajnedvesség elleni szigetelés
1.2.3. Lejtős terepen (rétegvíz, torlaszvíz):
● talajvíz elleni szigetelés
● talajnedvesség elleni szigetelés + szivárgó rendszer
1.3. Vályogházak nedvesség-védelmi eszközei
1.3.1. Kinyúló eresz
1.3.2. Fagyálló lábazat
1.3.3. Épület körüli terep lejtések kialakítása, karbantartása
1.3.4. Alap melletti kavics szellőző dréncső nélkül
1.3.5. Járda
1.3.6. Drénezés, a felszín alatti szivárgó vizek gyűjtése és elvezetése
Drénezésnek azt a talajban lévő szivárgó rendszert nevezzük, mely a réteg-, illetve torlaszvizeket hivatott elvezetni. Ennek elsődleges célja, hogy az időszakosan megjelenő csapadék ne torlódjon fel, mivel az az épület szerkezeteire ható víznyomást eredményezne. A víznyomás a szerkezetekre fizikai erővel is hat (pl. pincefalakra ható oldalnyomásként megjelenik, amire a szerkezetet statikailag méretezni kellene), illetve a nyomás hatására jelentős vízmennyiség többlet hatolhat a szerkezetbe. Szivárgó rendszerről beszélünk, hiszen ez nem egy darab cső vagy felületszivárgó, hanem egy három elemből kialakított, összetett rendszer. Ez a három elem pedig: a gyűjtő (felület), az elvezetés (cső) és a szikkasztó (gödör/kút). Mindhárom elem fontos szerepet játszik és megfelelő kialakításuk kritikus fontosságú a rendszer működésének biztosításához. (lsd. 5. fejezet)
1.3.7. Belső padozat Vízszigetelés nélkül épült vályogházak esetén nem szabad párazáró padlót készíteni, vagy ha mégis, akkor a fal tövében meg kell oldani a talajpára kiszellőzését (néhány cm-es rés, kavics vagy murva kitöltéssel, bármilyen kiszellőzést engedő) 1.3.8. Talajvíz süllyesztése? 2. Szivárgórendszertigénylőhelyzetek
2.1. A drénezés indokoltsága
● lejtős terepen álló épület esetében
● megváltozott terepviszonyok esetén
● domboldalba épített, részben talajban lévő épület esetén
● falnak támaszkodó földpart esetén
● tereplépcső, támfal esetén
● sík terepen, alapozással, de vízszigetelés nélkül épült házak esetén a csatlakozó talaj és következésképpen a fal nedvességtartalmának csökkentése érdekében, illetve a szélsőséges időjárási események* során fellépő hatások megelőzése érdekében. *klímaváltozás következtében gyakoribbá vált

2.2. A drénezés létesíthetőségének feltételei
● alapozás megléte (alap nélküli falak esetén a fal aljától 45° szögön belül ne legyen, “eltartott” szivárgó, vagyis nem a fal tövében)
● hozzáférhetőség
● helyigény: oldalhatáron (jellemzően északi) álló épület esetén szomszédos telken 1 méter szélességben jogszerűen ki lehet alakítani, csak helyre is kell állítani
● belvízzel sújtott, illetve árterületen épült vályogházak esetében NEM szabad drénezést kialakítani (mert odavezeti a vizet)

1 eresz 2 szegély 3 kiszellőző és tisztító nyílás 4 lezáró elem 5 tégla burkolat lejtésbe fektetve 6 talaj 7 dombornyomott lemez 8 alap 9 visszatöltött kavics 10 geotefxtília 11 dréncső


3. Drénrendszerhelyeskialakítása


3.1. Csatorna fenekének, aljzatának anyaga, lejtése
● 0,5 - max. 2 % lejtésű, vízzáró réteg
● a dréncső alatt

● ne legyen kavics és beton
● lehet bontott tégla szintezve fektethető
● lehet döngölés, földtükör
● lehet kövér (vízzáró) agyagréteg
● lehet szivárgó lemez (Dörken)
3.2. Dréncső anyaga, kialakítása, helyzete
● anyaga: kerámia vagy műanyag (PVC)
● átmérő: 110 mm (40 mm -110 mm)Dréncső környezetének kialakítása
● a geotextíliára helyezett dréncsőre kerül egy kavics réteg
● kavics mosott, homokmentes egyszemcsés 16 - 32 mm-es frakció kavics réteg
● a cső fölött a kavicsot minimum 25 optimálisan 40 cm magasra töltjük
● a geotextíliát ráhajtjuk a “kavics-csomagra”
● a fal tövében a felszínig kaviccsal töltjük az árkot, (a kiemelt földet vissza tölthetjük a “csomagig”)
● ha a szomszéd felőli csapadékvíznek, sárfolyamnak kitett az épület, akkor a kavicsot javasolt tégla járdával lezárni a fal tövében (régi nagyméretű vagy fagyálló tégla


3.3. Szivárgó felső lezárása
● drénlemez felső szegélye a falra rögzítve
● takaró/cseppentő elemmel letakarva (homlokzati csapóeső víz cseppentése - cserép, kő, fém szegő)
● földvisszatöltés, rétegesen kézi döngöléssel tömörítve 15 cm-ként

3.4. Karbantartást lehetővé tevő elemek, tisztító aknák
● létesíteni sarkoknál, illetve vízlépcsőnél (szintugrásnál) kell
● anyaga: 30-50 cm átmérőjű PVC cső, feneke házilag kibetonozva, tetején erős fedéllel vagy külön erre a célra gyártott akna
● dréncső becsatlakozások: befolyó mindig feljebb ( minimum ~10 cm-el) mint a kifolyó

3.5. Szikkasztó kialakítása
● 1./ téglából, hézagosan rakott gyűjtő, kör alakú szikkasztó kavics kitöltés nélkül
● 2./ téglatest alakú gödör vagy kútgyűrű(k) benne laza geotextilbe csomagolt kavics, beton zúzalék, ebbe a lehető legmagasabb ponton vezetni be a dréncsövet, szikkasztó alján átemelő vagy búvárszivattyú



● 3./ kertbe vezetett csőkígyó, köré kavics, köré geotextil, arra föld
● 4./ utcai csapadékvíz elvezető csatornába be lehet kötni, de az út melletti árok NEM ez, abba nem lehet csatlakozni, OTÉK szerint saját telken belül kell elszikkasztani a csapadékvizet!
3.6. Kerülendő gyakorlatok, helytelen kialakítás kockázata Nem szabad szivárgó rendszert kialakítani abban az esetben, ha létesítése veszélyezteti a meglévő szerkezeteket (pl. alapozás hiánya esetén fal tövébe fagyhatárig lenyúló drénezést készíteni tilos).?? Csapadékvíz elvezetést tilos a dréncsőbe csatlakoztatni annak bármely szakaszán. (A szikkasztót azonban ki lehet úgy alakítani, hogy az a telken keletkező csapadékvizet is befogadja.) Süllyedést okozhat az, ha:
● rossz lejtés kialakítása miatt az alap közelében megnövekszik a nedvességtartalom ez agyagos talaj esetén térfogat növekedést, majd a talaj szikkadása után zsugorodást eredményez ez a falak mozgását eredményezi.
● hibás kivitelezés, ha az árok kiásásakor megfelelő dúcolat nem készül, illetve kialakítható a talajból 45 fokos dőlésszögű földpart is.

4. Szempontok a kivitelezéséhez, műveletek sorrendjéhez 4.1. Alaphelyzet ● Új építésű vagy meglévő épületnél történő kialakítás alapvető kérdés
4.2. A körülmények feltárása
● a terepviszonyok, felszíni folyások vizsgálata (sármosás, erős sodrással folyó csapadék elvezetése az épülettől távolabb)
● ha sár tud menni a kavicsra, akkor le kell zárni, föld-gát, vagy szegély építéssel
● szomszéd telek, terep síkja magasabb (a telekhatáron elhelyezett ház esetén) vizsgálni kell a talaj állagát partcsuszamlási szempontból
● szomszéd hozzájárulása vagy közös teherviseléssel való építéssel
● talajviszonyok vizsgálata
● alapozási sík megkeresése (80-100 cm)
● alap anyagának megállapítása Kő, Föld, Tégla, Beton, Egyéb
● a falak állapota, sárgerenda mozdul-e?
● szikkasztó művet kell majd létesíteni telken belül! hova vezethetjük a vizet? van-e lejtés?
● csapadékvíz gyűjtés meg van-e oldva?
● időjárás viszonyok, előrejelzés?

4.3. Előkészületek
● vízszintes kitűzése a falon: 1,0 m magasságban
● takaró-anyag beszerzése

4.4. Szivárgó árok kiásása, földpart és épület ideiglenes megtámasztása
● szakaszos vagy dúcolattal teljes szakasz?
● az építés-biztonsági szabályok betartása, támaszok, dúcolatok elhelyezése (kívül ferde támasz, belül födém-gerendáknál dúcolat sor)
● út és járda elzárások, zuhanásgátló korlátok, hidak elhelyezése.

4.5. Szivárgó árok feneke, a vízzárás és a lejtés kialakítása
● föld lécezése, “vízmérték” “földtükör” kialakítása faragása,
● a teherbíró talaj érintetlenül hagyása, 45 fokban alaptól kifelé lejtő földrézsű, kézi lapáttal vagy egyéb eszközzel faragva

4.6. Szivárgó lemez elhelyezése, rögzítése a falra
● domborulat - kívül, belül, kívül-belül

4.7. Szűrőréteg & dréncső fektetése
● geotextília szűrőréteg szerepe: a kavics eltömődésének megakadályozása
● szintváltások, kontrollaknák, tervezése! Magasságok újra ellenőrzése, kontrollakna beállítása
● dréncső toldás: a PVC cső toldása cső-toldóval, kerámia?

4.8. Kavics “burok” kialakítása
● kavics betöltés a drénre vödrözéssel, hogy a cső a magasról érkező kavicstól ne repedjen, vagy törjön el!
● figyelem, a dréncső alatt nem lehet kavicságy!
● tilos a dréncső felületének becsomagolása geotextíliával, kókuszrosttal, vagy bármilyen más takaró anyaggal.
● geotextil ráhajtása, a csõre töltött kavicsra.

4.9. Kavics, homok, talaj visszatöltés
● nem bent maradó “segéd árokfelező deszkával” támasztva a kavicsot, és föld vagy homok 4.10. Felszíni, befejező munkarészek
● szegő készítés - élére állított tégla, beton, fa cövek, egyéb
● a szomszédos telken a telekhatáron elhelyezett ház esetén szolgalmi jog az építés alatt ugyan van, de az okozott egyéb, pl. gyepkárokat az építés befejezése után az eredeti állapotba vissza kell állítani!

6 megtekintés