top of page
Keresés
  • Szerző képeMartin Takács

Vályogház drénezése


Folyamatos vitatéma a helyes kialakítás és a körültekintő kivitelezés. Megrendelők álltalában leggyakrabban feltett kérdéseit próbáltam megválaszolni. Mivel a nedvesedés okozta épületkárok jelentős problémát okoznak, sokszor drénezést ajánlanak feleslegesen, néha nem alkalmazzák pedig ez lenne a jó megoldás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

1. Épületeknedvességvédelmérőláltalában 1.1. Az épületeket érő nedvességhatásokról röviden 1.1.1. Csapadék, csapóeső, felverődő eső Eső, hó, eső+szél, fal melletti felületről visszacsapódó vízcseppek 1.1.2. Torlaszvíz (lejtős terep) Talajba beszivárgott eső a talaj felső rétegeiben lejtésirányban szivárog. A keresztbe állított épületszerkezeteknél fel tud torlódni, víznyomást eredményezve. 1.1.3. Talajvíz, belvíz (sík terep) Talajvíz a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen kitöltő, egybefüggő víztömeget nevezzük. A talajvíz szintje mindig kritikus kérdés az épületek létesítésénél, fenntartásánál, hiszen a talajvízbe benyúló szerkezetekre ható felhajtóerő és oldalnyomás is keletkezik. Amennyiben a talajvízszint a felszín fölé emelkedik, úgy belvízről beszélünk. 1.1.4. Talajnedvesség A talajszemcsék felületén megtapadó vízcseppek. Nem egybefüggő víztömeg, nem keletkezik víznyomás. Fő mozgatórugója a hajszálcsövesség, aminek a mértékét a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete befolyásolja. NEM kizárólag függőleges irányban mozgatja a vizet!!
1.1.5. Talajpára Talajszemcsék közti hézagokban lévő vízgőz. A talajban lévő épületszerkezetek talajjal érintkező felületén kicsapódik, innentől kezdve ugyanúgy hat a szerkezetre, mint a talajnedvesség. A talajpára vándorlásának fő mozgatórugója a relatív páratartalom. Általánosan elmondható, hogy mindig van a talajban (Magyarországon legalábbis) és alapesetben kipárolog a talajból. Vízszigetelés nélkül épült épületeknél ezt fontos észben tartani. 1.2. A vízszigetelések fajtáiról röviden
1.2.1. Sík terepen, víznyomás esetén: talajvíz elleni szigetelés
1.2.2. Sík terepen, víznyomás hiányában: talajnedvesség elleni szigetelés
1.2.3. Lejtős terepen (rétegvíz, torlaszvíz):
● talajvíz elleni szigetelés
● talajnedvesség elleni szigetelés + szivárgó rendszer
1.3. Vályogházak nedvesség-védelmi eszközei
1.3.1. Kinyúló eresz
1.3.2. Fagyálló lábazat
1.3.3. Épület körüli terep lejtések kialakítása, karbantartása
1.3.4. Alap melletti kavics szellőző dréncső nélkül
1.3.5. Járda
1.3.6. Drénezés, a felszín alatti szivárgó vizek gyűjtése és elvezetése
Drénezésnek azt a talajban lévő szivárgó rendszert nevezzük, mely a réteg-, illetve torlaszvizeket hivatott elvezetni. Ennek elsődleges célja, hogy az időszakosan megjelenő csapadék ne torlódjon fel, mivel az az épület szerkezeteire ható víznyomást eredményezne. A víznyomás a szerkezetekre fizikai erővel is hat (pl. pincefalakra ható oldalnyomásként megjelenik, amire a szerkezetet statikailag méretezni kellene), illetve a nyomás hatására jelentős vízmennyiség többlet hatolhat a szerkezetbe. Szivárgó rendszerről beszélünk, hiszen ez nem egy darab cső vagy felületszivárgó, hanem egy három elemből kialakított, összetett rendszer. Ez a három elem pedig: a gyűjtő (felület), az elvezetés (cső) és a szikkasztó (gödör/kút). Mindhárom elem fontos szerepet játszik és megfelelő kialakításuk kritikus fontosságú a rendszer működésének biztosításához. (lsd. 5. fejezet)
1.3.7. Belső padozat Vízszigetelés nélkül épült vályogházak esetén nem szabad párazáró padlót készíteni, vagy ha mégis, akkor a fal tövében meg kell oldani a talajpára kiszellőzését (néhány cm-es rés, kavics vagy murva kitöltéssel, bármilyen kiszellőzést engedő) 1.3.8. Talajvíz süllyesztése? 2. Szivárgórendszertigénylőhelyzetek
2.1. A drénezés indokoltsága
● lejtős terepen álló épület esetében
● megváltozott terepviszonyok esetén
● domboldalba épített, részben talajban lévő épület esetén
● falnak támaszkodó földpart esetén
● tereplépcső, támfal esetén
● sík terepen, alapozással, de vízszigetelés nélkül épült házak esetén a csatlakozó talaj és következésképpen a fal nedvességtartalmának csökkentése érdekében, illetve a szélsőséges időjárási események* során fellépő hatások megelőzése érdekében. *klímaváltozás következtében gyakoribbá vált

2.2. A drénezés létesíthetőségének feltételei
● alapozás megléte (alap nélküli falak esetén a fal aljától 45° szögön belül ne legyen, “eltartott” szivárgó, vagyis nem a fal tövében)
● hozzáférhetőség
● helyigény: oldalhatáron (jellemzően északi) álló épület esetén szomszédos telken 1 méter szélességben jogszerűen ki lehet alakítani, csak helyre is kell állítani
● belvízzel sújtott, illetve árterületen épült vályogházak esetében NEM szabad drénezést kialakítani (mert odavezeti a vizet)

1 eresz 2 szegély 3 kiszellőző és tisztító nyílás 4 lezáró elem 5 tégla burkolat lejtésbe fektetve 6 talaj 7 dombornyomott lemez 8 alap 9 visszatöltött kavics 10 geotefxtília 11 dréncső


3. Drénrendszerhelyeskialakítása


3.1. Csatorna fenekének, aljzatának anyaga, lejtése
● 0,5 - max. 2 % lejtésű, vízzáró réteg
● a dréncső alatt


● ne legyen kavics és beton
● lehet bontott tégla szintezve fektethető
● lehet döngölés, földtükör
● lehet kövér (vízzáró) agyagréteg
● lehet szivárgó lemez (Dörken)
3.2. Dréncső anyaga, kialakítása, helyzete
● anyaga: kerámia vagy műanyag (PVC)
● átmérő: 110 mm (40 mm -110 mm)Dréncső környezetének kialakítása
● a geotextíliára helyezett dréncsőre kerül egy kavics réteg
● kavics mosott, homokmentes egyszemcsés 16 - 32 mm-es frakció kavics réteg
● a cső fölött a kavicsot minimum 25 optimálisan 40 cm magasra töltjük
● a geotextíliát ráhajtjuk a “kavics-csomagra”
● a fal tövében a felszínig kaviccsal töltjük az árkot, (a kiemelt földet vissza tölthetjük a “csomagig”)
● ha a szomszéd felőli csapadékvíznek, sárfolyamnak kitett az épület, akkor a kavicsot javasolt tégla járdával lezárni a fal tövében (régi nagyméretű vagy fagyálló tégla


3.3. Szivárgó felső lezárása
● drénlemez felső szegélye a falra rögzítve
● takaró/cseppentő elemmel letakarva (homlokzati csapóeső víz cseppentése - cserép, kő, fém szegő)
● földvisszatöltés, rétegesen kézi döngöléssel tömörítve 15 cm-ként

3.4. Karbantartást lehetővé tevő elemek, tisztító aknák
● létesíteni sarkoknál, illetve vízlépcsőnél (szintugrásnál) kell
● anyaga: 30-50 cm átmérőjű PVC cső, feneke házilag kibetonozva, tetején erős fedéllel vagy külön erre a célra gyártott akna
● dréncső becsatlakozások: befolyó mindig feljebb ( minimum ~10 cm-el) mint a kifolyó

3.5. Szikkasztó kialakítása
● 1./ téglából, hézagosan rakott gyűjtő, kör alakú szikkasztó kavics kitöltés nélkül
● 2./ téglatest alakú gödör vagy kútgyűrű(k) benne laza geotextilbe csomagolt kavics, beton zúzalék, ebbe a lehető legmagasabb ponton vezetni be a dréncsövet, szikkasztó alján átemelő vagy búvárszivattyú



● 3./ kertbe vezetett csőkígyó, köré kavics, köré geotextil, arra föld
● 4./ utcai csapadékvíz elvezető csatornába be lehet kötni, de az út melletti árok NEM ez, abba nem lehet csatlakozni, OTÉK szerint saját telken belül kell elszikkasztani a csapadékvizet!
3.6. Kerülendő gyakorlatok, helytelen kialakítás kockázata Nem szabad szivárgó rendszert kialakítani abban az esetben, ha létesítése veszélyezteti a meglévő szerkezeteket (pl. alapozás hiánya esetén fal tövébe fagyhatárig lenyúló drénezést készíteni tilos).?? Csapadékvíz elvezetést tilos a dréncsőbe csatlakoztatni annak bármely szakaszán. (A szikkasztót azonban ki lehet úgy alakítani, hogy az a telken keletkező csapadékvizet is befogadja.) Süllyedést okozhat az, ha:
● rossz lejtés kialakítása miatt az alap közelében megnövekszik a nedvességtartalom ez agyagos talaj esetén térfogat növekedést, majd a talaj szikkadása után zsugorodást eredményez ez a falak mozgását eredményezi.
● hibás kivitelezés, ha az árok kiásásakor megfelelő dúcolat nem készül, illetve kialakítható a talajból 45 fokos dőlésszögű földpart is.

4. Szempontok a kivitelezéséhez, műveletek sorrendjéhez 4.1. Alaphelyzet ● Új építésű vagy meglévő épületnél történő kialakítás alapvető kérdés
4.2. A körülmények feltárása
● a terepviszonyok, felszíni folyások vizsgálata (sármosás, erős sodrással folyó csapadék elvezetése az épülettől távolabb)
● ha sár tud menni a kavicsra, akkor le kell zárni, föld-gát, vagy szegély építéssel
● szomszéd telek, terep síkja magasabb (a telekhatáron elhelyezett ház esetén) vizsgálni kell a talaj állagát partcsuszamlási szempontból
● szomszéd hozzájárulása vagy közös teherviseléssel való építéssel
● talajviszonyok vizsgálata
● alapozási sík megkeresése (80-100 cm)
● alap anyagának megállapítása Kő, Föld, Tégla, Beton, Egyéb
● a falak állapota, sárgerenda mozdul-e?
● szikkasztó művet kell majd létesíteni telken belül! hova vezethetjük a vizet? van-e lejtés?
● csapadékvíz gyűjtés meg van-e oldva?
● időjárás viszonyok, előrejelzés?

4.3. Előkészületek
● vízszintes kitűzése a falon: 1,0 m magasságban
● takaró-anyag beszerzése

4.4. Szivárgó árok kiásása, földpart és épület ideiglenes megtámasztása
● szakaszos vagy dúcolattal teljes szakasz?
● az építés-biztonsági szabályok betartása, támaszok, dúcolatok elhelyezése (kívül ferde támasz, belül födém-gerendáknál dúcolat sor)
● út és járda elzárások, zuhanásgátló korlátok, hidak elhelyezése.

4.5. Szivárgó árok feneke, a vízzárás és a lejtés kialakítása
● föld lécezése, “vízmérték” “földtükör” kialakítása faragása,
● a teherbíró talaj érintetlenül hagyása, 45 fokban alaptól kifelé lejtő földrézsű, kézi lapáttal vagy egyéb eszközzel faragva

4.6. Szivárgó lemez elhelyezése, rögzítése a falra
● domborulat - kívül, belül, kívül-belül

4.7. Szűrőréteg & dréncső fektetése
● geotextília szűrőréteg szerepe: a kavics eltömődésének megakadályozása
● szintváltások, kontrollaknák, tervezése! Magasságok újra ellenőrzése, kontrollakna beállítása
● dréncső toldás: a PVC cső toldása cső-toldóval, kerámia?

4.8. Kavics “burok” kialakítása
● kavics betöltés a drénre vödrözéssel, hogy a cső a magasról érkező kavicstól ne repedjen, vagy törjön el!
● figyelem, a dréncső alatt nem lehet kavicságy!
● tilos a dréncső felületének becsomagolása geotextíliával, kókuszrosttal, vagy bármilyen más takaró anyaggal.
● geotextil ráhajtása, a csõre töltött kavicsra.

4.9. Kavics, homok, talaj visszatöltés
● nem bent maradó “segéd árokfelező deszkával” támasztva a kavicsot, és föld vagy homok 4.10. Felszíni, befejező munkarészek
● szegő készítés - élére állított tégla, beton, fa cövek, egyéb
● a szomszédos telken a telekhatáron elhelyezett ház esetén szolgalmi jog az építés alatt ugyan van, de az okozott egyéb, pl. gyepkárokat az építés befejezése után az eredeti állapotba vissza kell állítani!

38 megtekintés0 hozzászólás

Komentarai


bottom of page